MIT JELENT LASSÍTANI?
“Az emberek sokkal boldogabbak és egészségesebbek lennének,
ha tudnák, hogyan lassítsanak és hogyan éljék meg a pillanatot”
/Brit Mentális Egészségügyi Alapítvány/
A Slow Budapestnél a kezdetektől érdekelt minket a gyors és a lassú kérdésköre. Az elmúlt években sok-sok emberrel beszélgettünk arról, mi gyorsítja őket, és mi szolgál számukra kapaszkodóként a lassításban. Az alábbi definíciót több éves gyakorlati és elméleti munka során dolgoztuk ki, alapvetően pszichológiai alapokra építkezik. A lassítás nem feltétlenül sebességbeli változást takar, sokkal inkább az egyensúly megtalálását jelenti az életünkben.
A lassítás önismeretet jelent,
amely rávilágít arra, mi teheti az életünket élvezetessé. Magában foglalja a jelenlét gyakorlását, a saját gyorsító kényszereink megismerését, és lassító szokások kialakítását.
A lassítás mindennapi tudatosságot jelent,
amely nem engedi, hogy az egyre gyorsuló és hektikus világ, az információval túlterhelt fogyasztói társadalom felőröljön minket. Olyan döntésekről szól, amikor a napi rohanásban megállva egy pillanatra, megvizsgálva a helyzetet, tudatosan teszünk meg dolgokat, figyelve arra, mire van a testünknek és a lelkünknek szüksége.
A lassítás gondoskodást jelent saját magunkról.
A lassítás olyan pillanatokat hozhat az életünkbe, amikor észrevesszük a felszín alatti mélységet, az apró csodákat, és a bennünk megbújó kérdéseket. Ezek azok a pillanatok, amikor a saját jóllétünket segítjük: megteremtjük magunknak az időt a családra, a barátokra, a kedvenc hobbijainkra, a mosolyokra. Olyan dolgokra, amelyeket már régen elfelejtettünk, pedig mindig is imádtunk, olyan dolgokra, amelyeket mindig is meg akartunk volna csinálni, csak az örökös rohanásban sosem volt rá időnk. Ezekben a pillanatokban lelassulhat az idő, feloldódhat a stressz, hála és nyugodtság szállhat meg minket. De lehet, hogy semmilyen más érzés nem jön, csak az, hogy ez most így rendben van.
Carl Honoré A lassúság dicsérete című könyvében így fogalmazza meg, mit jelent a lassítás:
„…gyors és lassú nem csupán sebességbeli különbséget jelent. Nagyszerűen példázzák, ahogyan a saját életünkre és a világra tekintünk. A gyors a tempója miatt agresszív, kontrollálni akar, analitikus, elsietett, stresszes, felszínes, türelmetlen, elfoglalt, túlhajszolt, mennyiségi és nem minőségi. A lassú ennek az ellentéte: nyugodt, törődő, befogadó, intuitív, kiegyensúlyozott, türelmes, minőségi és nem mennyiségi. Valós és tartalmas kapcsolatok kiépítéséről szól – az emberekkel, a kultúrával, a munkával, az ételekkel, mindennel.”
A lassítás folyamata
A lassítás egy komplex folyamat, amely véleményünk szerint több szinten valósul meg. Hosszú távon, általában nem hangosan, és folyamatosan történik, ahogyan az életünk fejlődése is. Nem hisszük azt, hogy ha lelassulunk, onnantól örökké slow-k vagyunk. Mindig lesznek újabb kihívások az életünkben, amelyek újabb stratégiákat és válaszokat igényelnek. Nem hisszük azt sem, hogy mindenkire van egy könnyen alkalmazható recept. Máshonnan jövünk, és máshova tartunk, de minden a személyes felelősségvállalással kezdődik, amikor kézbe vesszük a saját sorsunkat. Tudjuk, hogy a változás néha egy körforgás, ahol sokszor visszajuthatunk az eredeti kérdésekhez, de nem hisszük, hogy ennek mindig fájnia kell. A lassítás folyamatában sokat megtudhatunk magunkról, és minden kis lépés már siker.
A lassítás szintjei
I. RUTINOK SZINTJE
“Az önként vállalt egyszerűség azt jelenti, hogy az ember inkább kevesebb, mint több helyre megy el a nap folyamán, kevesebbet néz, hogy többet láthasson, kevesebbet cselekszik, hogy többet tehessen, kevesebbet szerez, hogy többje lehessen.”
/Jon Kabat-Zinn/
A változást sokszor összekeverjük a nagy életeseményekkel, pedig a kis lépések, és a mindennapi döntések azok, amelyek számítanak a siker szempontjából: a rossz rutinok jóra cserélése, és az olyan tevékenységek beépítése, amelyek minket, a boldogságunkat és kiegyensúlyozottságunkat szolgálják. Ezen a szinten a kis sikerek megünneplése lenne mindenki számára a tanácsunk: nem a mennyiség, hanem a minőség fontos! Ha hetente egyszer 10 percet sétálsz, azt is köszönd meg magadnak!
Az alábbi témák megvizsgálása és tudatosítása segíthet slow rutinjaid kialakításában:
- Idő: Az énidő, a társas idő, a minőségi idő megvalósítása. Ajánljuk F. Várkonyi Zsuzsa előadását a témában.
- Egyszerűsítés: Minőség a mennyiség felett, a tárgyhasználat, az élmények és programok, a hírfogyasztás terén.
- Jelenlét: A dolgok megélése, mindfulness, meditáció.
- Gondoskodás: A túlterhelés helyett rendszeresen odafordulunk saját magunk felé, és tudatosítjuk, mire van szükségünk: pihenés, megállás, kedvesség…
- Testtudatosságot fejlesztő mozgás: Hazatérés a testünkhöz, annak megismerése, a stressz feloldása. Például: jóga, Alexander-technika.
- Csend: A kifelé fordulás helyett a befelé fókuszálás megvalósítása, a saját hangunk meghallása, az érzelmek, gondolatok feldolgozása azelőtt, mielőtt megosztanánk azokat, vagy cselekednénk.
- Séta: A tempó lassítása a sétával. Városi séta, felfedezés, rácsodálkozás.
- Biciklizés: A város megismerése testközelből. Letérni a megszokott útvonalról, felfedezni a lakóhelyünk változatos arcát.
- Tudatos étkezés: Szezonális és helyi alapanyagok, az ételkészítés, mint élmény, a jelenlét gyakorlása az étkezések alatt.
- Személyes kapcsolatok ápolása: A társas idő megvalósítása, a szeretteinkkel töltött pillanatok értékelése, élet az elidegenedés közepette.
- Tudatos internethasználat: Digitális detox, internetfüggőség, online jelenlét csökkentése, e-mail stressz, virtuális vs. valóságos világ.
- Olvasás: A könyvek illata a digitális társadalomban. Az olvasás jótékony hatása az agyra, a koncentrációval kapcsolatos kihívások.
- Munkahelyi stresszmentesítés és feltöltődés: A saját keretek és a feltöltő rutinok kialakítása. A személyes kapcsolatok erősítése, a kikapcsolás, az elmélyült munkavégzés megvalósítása.
- Természet: A természet stresszmentesítő ereje. Természeti élmény a nagyvárosban.
- Tudatos gyermeknevelés: Hagyni a gyermeket, hogy gyermek legyen. A programok és kötelezettségek ésszerű tervezése. A jelenlét, az offline világ, a játék és a spontaneitás megvalósítása. Ajánljuk interjúnkat Kádár Annamáriával a Slow Blogon.
- Utazás: Felkészülés az utazásra, helyi élmények keresése, a túltervezés helyett a feltöltődés megvalósítása.
- Spontaneitás: A túltervezés kiiktatása. Áramlás az élettel.
- Semmittevés: A cselekvés üzemmód kikapcsolása, a létezés megvalósítása.
- Játék: Humor és belefeledkezett játék, közösségi élmény.
A rutinokkal kifejezetten az alábbi eseményeken és felületeken foglalkoz(t)unk:
SlowTime – Tudatos Lassítás Program
SlowEgyütt tematikus, online kihívásaink a Facebook oldalunkon
SlowHow létformáló előadássorozat
2013-as és 2014-es Ajándékozz időt! karácsonyi fotósorozat
“Üdv otthon!” – TEDx City 2.0 elődás Krajcsó Nellitől
Heti Slow Tanácsok – Slow Grafikák
Fotóalbumaink a Pinterest oldalunkon
II. MENTÁLIS SZINT
“Az emberek rosszul mérik az időt – egyetlen mérték van, az átélés sebessége.”
/Karinthy Frigyes/
A túlhajszolt világban közös emberi tapasztalásunk az, hogy elrohan mellettünk az élet. Olyan idők járnak, amikor elhisszük azt, hogy még az a tizenkettedik elvégzendő feladat belefér az időnkbe, ezért robotpilótaként ugrálunk a napunkban egyik teendőről a másikra, sosem éppen arra koncentrálva, amit csinálunk – csak a célt vagy a következő feladatot látva. A végtelen lehetőségek korában élünk, ahol az átlagos többé már nem elég, mindig valami több és jobb kell. Ezért állandó információfogyasztásban, problémamegoldásban és megoldáskeresésben vagyunk – a mindfulness-ben ezt hívjuk cselekvés üzemmódnak. A figyelmünk ugrál, a koncentrációnk romlik, az érzékelt tempó növekszik, és valahogy sosem jut idő a fontos dolgokra. Hosszú távon ez a pörgés állandósult stresszhez és kiégéshez vezethet. A mentális lassítás elcsendesedést, elmélyülést, monotaskingot, fókuszt és elfogadó létezést jelent. Eszköze többek között a meditáció és a mindfulness.
A mindfulness-szel és a mentális lassítással az alábbi programokon és felületeken foglalkoz(t)unk:
Mindfulness Tréningek és workshopok
Mindfulness és Testidő Táborok
Slow Blog írások a mindfulness hátteréről, a gyakorlásáról, a létezésről, a stresszkezelésről, a csendről, a semmittevésről
Heti Slow Tanácsok – Slow Grafikák
III. ÖNISMERETI SZINT
“Tegnap okos voltam, és meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, így magamon változtatok.”
/Rumi/
A felgyorsult világot nem lehet megállítani, csak elfogadni. A felgyorsult világot nem érdemes okolni, csak megismerni. A felgyorsult világ egy lehetőség arra, hogy megismerjük magunkat, fejlesszük az önismeretünket, amely mint egy biztonságos, de rugalmas páncél véd minket az állandóan változó és egyre hektikusabb mindennapokban. Az önismeret azt jelenti, hogy tudjuk, mire van szükségünk ahhoz, hogy fenntartható módon, jól legyünk. Hogy látjuk a kiindulópontot és meg tudjuk fogalmazni a célokat. Segít a vágyaink, erőforrásaink, a környezetünk és a határaink megismerésében, egy magabiztos álláspont kialakításában. Az önismeret gyakorlása horgonyként szolgálhat a rohanó hétköznapokban.
Az önismereti munka túmutat a lassítás problémáján, ennek köszönhetően a megoldás is túlmutat a lassú élet kialakításán, annál sokkal többet nyerünk vele: az életünk mélyebben változik, és egyszerre több területen is pozitív változások történhetnek. Az önsimeret hosszú távú hozzállást igényel, folyamatos reflexiót és rugalmasságot. És egy jó nagy adag kedvességet saját magunkkal szemben!
Az önismerettel kifejezetten a következő programokon foglalkoz(t)unk:
SlowHow havonta jelentkező létformáló előadások
SlowTime – Tudatos Lassítás Program
“Lassúság – lehetőség a teljességre.” – TEDx Youth előadás Krajcsó Nellitől
Slow Blog írások a stresszről, a nagyvárosi létezésről.
A lassúsághoz kapcsolható fogalmak
- tudatosság
- minőség
- gondoskodás
- önreflexió
- önismeret
- kiegyensúlyozottság
- el- és megengedés
- türelem
- elfogadás
- hála
- nyitottság
- jelenlét
- fenntarthatóság
Néhány jó tanács a lassításhoz
- Lassítani a hétköznapokban érdemes, hogy fenntartható legyen a kiegyensúlyozott állapot. Fókuszálj tehát a mostra és a napjaidat felépítő kis szokásokra!
- Lassítani csak lassan lehet, ne siess, és ne siettesd az eredményeket! Legyél magaddal szemben elnéző, hagyj időt a sikerekre!
- Ismerd meg a téged körülvevő környezetet, a fogyasztói és információs társadalmat, annak kimondatlan elvárásaival! Az, hogy fel vagyunk gyorsulva, nem a mi hibánk.
- A lassítással előjöhet az a korunkat meghatározó érzés, hogy ha lemaradsz, kimaradsz valamiből. Bizony lesznek dolgok, amikre nem fogsz eljutni, ugyanakkor tedd fel magadnak a kérdést: biztosan ott kell lennem? Mi tölt fel, mi tesz boldoggá?
- Készülj fel a változásra! Ne ugorj bele semmibe hirtelen! A lassulásodban a régi szokásokat újakra fogod felcserélni. Ezeket jobb előkészíteni. Írj egy listát arról, mi az, amit szeretsz, amit nem szeretsz és amit szeretnél csinálni. Vizsgáld meg, mire van szükséged!
- A lassítás passzív dolognak tűnhet, pedig nem az! Sok intenzív érzésben és élményben lesz részed. És néha bizony kitartásra is szükséged lesz. Ne add fel az elején, légy nyitott a változásra!
- Keress olyan embereket, csoportokat, akik támogatnak ebben a folyamatban. Ők fontos részei lesznek a lassítás időszakának.
- Néha állj meg, és nézz vissza az elmúlt időszakra! Reflektálj, és hagyj magadnak időt a tapasztalatok feldolgozására.
- Végül pedig ne felejtsd el megünnepelni a kis sikereket!
Q&A
A lenti kérdésekre adott válaszok egyszerű tippek, nem többek annál. Nem mindenkinek lehetnek megfelelőek, ezért javasoljuk, hogy látogass el előadásainkra, olvasd a blogunkat, tölts időt az önreflexióval, és ne felejts el kritikus maradni!
Hogyan kezdjem el a lassítást?
Ajánljuk hozzá a weboldalunkat, a blogunkat és programjainkat, illetve a következő kérdések feltevését:
- Mennyire érzed magad túlhajszoltnak? Egy 1-től 10-es skálán hova helyeznéd el magadat?
- Mit gondolsz, miért nehéz számodra lelassulni?
- Mikor érzed azt, hogy le tudsz lassulni, és jelen tudsz lenni?
Hagyj ezeknek a kérdéseknek a megválszolására elég időt, és legalább kétszer nézz rá a válaszaidra, mielőtt levonnád a következtetéseket.
Én nem nagyvárosban élek, attól még szükségem lehet a slow-ra?
Egy nagyvárosi embernek nyilvánvalóan más kihívásai vannak a lassítás kapcsán, mint egy csendes városban vagy falun élőnek. Azonban a fogyasztói és információs társadalomnak mindannyian szereplői vagyunk. Az egyszerűsítés, a digitális méregtelenítés, az időmenedzsment, a tudatos médiafogyasztás, az olvasás, a játék és még sok más téma mindannyiunk számára releváns lehet.
Vallásos mozgalom ez?
A slow mozgalom teljesen vallás-, és manipulációmentes mozgalom. Nem hiszünk az agresszív terjeszkedésben, a dogmák hangoztatásában és a rigid keretekben. Nem kell ahhoz vallásosnak lenned, hogy a magadénak érezd a slow témáját.
Nekem nincs időm / pénzem / lehetőségem lassítani!
Ez egy eléggé népszerű mondat, amivel időről időre találkozunk. Azt mondjuk, hogy a gyorsulás, a túlhajszoltság mindenek előtt érzetként jelenik meg az életünkben, és nem feltétlenül tényként. Ha csak azt vesszük, hogy egy átlagos felnőtt naponta 3,5 órát tölt a közösségi médiában, és rengeteg órát tévézik, talán vitatható az, hogy nincs időnk lassítani. A lassításra, mint mindenre úgy lehet például időt találni, hogy megvizsgáljuk a szokásainkat, és a rosszakat lecseréljük.
A lassítás nem pénzfüggő, a semmittevés, az egyszerűsítés, az újrahasznosítás, a piacos vásárlás, a biciklis közlekedés, a séta, a főzés általában nem kerülnek sokba, sőt sokszor a legolcsóbb megoldások.
Előfordulhat, hogy úgy érezzük, nincs lehetőségünk lassítani. Ez lehet, hogy így is van. Ha éppen nagy életesemény történik veled, nem érdemes erőltetni a lassítást. Ha viszont belekezdenél, mindenképpen javasoljuk, hogy találj partnert a változásban, aki tud abban segíteni, hogy sikeres legyen ez a folyamat.
Én jól érzem magamat, ha pöröghetek!
Ennek akkor örülünk! 🙂
Nem ugyanolyan tempó természetes mindenki számára, ezért lehet, hogy neked a gyorsaság a lételemed. Akkor gondolkozz el talán azon, hogy lassíts-e, ha fáradtnak, kimerültnek, ötlettelennek, unottnak, idegesnek, stresszesnek érzed magadat. Akkor is jól jöhet a lassabb tempóra váltás, ha nagy döntés előtt állsz, vagy éppen változás történik veled vagy körülötted. Hiszen egy kanyart gyors sebességgel nehezebb bevenni, mintha lelassítanánk. Ilyenkor jól tud jönni a csend, amikor meghallod az igazi kérdéseket, és válaszokat is találhatsz rájuk.
Tudom, hogy jó lenne lassulnom, mégsem megy.
Nem vagy ezzel egyedül! Előfordul ugyanis, hogy eljutunk odáig, hogy egyetértünk bizonyos dolgokkal, elolvasunk könyveket is a témában, mégsem történik változás. Ilyenkor talán érdemes eljönnöd a SlowHow előadásainkra, vagy egy szakmai programunkra, ahol a háttérmechanizmusokkal is megismertetünk, és amelyek segítenek saját magad megismerésében.
Csak akkor tudok lassú lenni, amikor nyaralok vagy hétvége van, hogyan lehetne ezt átvinni a hétköznapokba?
Lehet, hogy megvizsgálhatnád azt, hogy mennyire tervezel túl, illetve, hogy mennyire tervezel a jelenben. Van, hogy annyira nagyot gondolunk ki, hogy megtorpanunk, és bele sem kezdünk a terv megvalósításába. Van, hogy csak előre tekintünk, és elfelejtjük azt, hogy ha most vagyunk fáradtak, most kell lassítani és pihenni, nem hetek vagy hónapok múlva. Mi mindig kiemeljük a kis lépések és sikerek fontosságát, és azt is, hogy az igazi változás a hétköznapokban történik, hiszen ebből van több, nem a nyaralásból. Ha egy hajszolt heted volt, érdemes beiktatni az estékre és a hétvégére pihenést, és nem várni a nyaralásra.
Én szeretnénk lassítani, de a főnököm, a környezetem miatt nem tudok.
Az egyik legnépszerűbb kérdés a munkahelyi lassítással kapcsolatos. Mit lehet tenni akkor, ha a munkánk stresszes, és a főnök is imádja a túlórát? Egy ilyen helyzetben a tudatosság még inkább fontos az esetedben. Nézd meg, mikor van olyan rész a napodban, amikor te döntesz arról, hogy mit csinálsz! A reggelek és az esték valószínűleg ilyenek. Vannak napközben is talán szabad percek? Ha igen, mit csinálsz velük? Érdemes ilyenkor elmenni sétálni, akár csak 10 percre, vagy meginni egy teát, vagy beülni egy üres tárgyalóba, és csendben lélegezni. Kérdezd meg magadtól, mikor tudod kikapcsolni az e-mailek figyelését, hogy ne legyél mindig a munka bűvkörében.
Autóval járok. Akkor nem lehetek lassú?
Dehogynem!
Az érzet, és a hangulat számít! Lehet biciklivel is stresszelni, és az autóban is kikapcsolni, vagy a jelenlétet gyakorolni. Elfogadjuk természtesen azt, hogy nem mindig lehet autó nélkül közlekedni, viszont ha tudsz, néha válts biciklire vagy sétára, térj le a megszokott, és előre kijelölt útvonalakról, és lassíts a tempón!
Gyermekeim vannak, így lehetetlen a lassú életmód!
A családi létben valóban nagy kihívás a lassítás.
Az énidő megteremtésére biztatnánk, amikor csak magaddal foglalkozol, hogy a stresszszinted csökkenjen, és eljuss a nyugodtsághoz. Biztatnánk arra is, hogy a gyerek tempójában csináljatok néha dolgokat, tehát ha ő nézelődni szeretne, nézelődjetek vele, ne rohanjatok, ha nem szükséges. Tőlük sokat tanulhatunk a tudatos jelenlétről!
Folyamatosan néznem kell a telefonomat/a híreket a munkám/a tanulmányaim miatt, nem tudok offline lenni.
Ez esetben azt javasolnánk, hogy határozz meg online perceket és offline perceket, és tudatosan ragaszkodj az offline időhöz, még ha az csak 10 perc is. Amikor éppen nem dolgozol, beszéljétek meg a munkahelyen, hogy most nem vagy elérhető, vagy csak napi egyszer nézel rá az e-mailekre. Lefekvés előtt és felkelés után közvetlenül hagyj magadnak időt arra, hogy az elméd felkészüljön az alvásra vagy az előtted álló napra. Amikor eszel, próbáld elrakni a telefonodat, és csak az ételre figyelj! Néha az, hogy nem lehet kikapcsolnunk, csak egy érzet, és nem a valóság.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
És mi elküldünk neked egy hosszabb, slow filozófiai szakmai összefoglalót “A lassúság művészete” címmel.
Kövess minket egyéb csatornáinkon is!
