"Munkahelyi kiegyensúlyozottságról beszélni úttörő dolognak számít" – Slow@Work beszámoló

A túlhajszoltság az élet minden területén jelen van, leginkább azonban a munkában fejti ki negatív hatásait. A felgyorsult, feladatokkal és impulzusokkal teli munkakörnyezetben a munkavállalók nehezebben küzdenek meg az állandó stresszel, nagyobb eséllyel veszítik el motivációjukat vagy betegszenek meg. Ez hosszú távon nem csak számukra probléma, de a vállalatok teljesítményére is negatívan hat, ami magasabb szinten az üzleti fejlődés és siker gátja lehet.

Ez a gondolat indította útjára márciusban a Slow@Work kezdeményezésünket, amelyet úgy gondoltuk, hogy több aspektusból és minden érintett szereplő bevonásával érdemes megvizsgálni, így kiterjesztett, társadalmi szinten kezdtünk el foglalkozni vele. Elindult a munkahelyi kiegyensúlyozottság témájú társadalmi párbeszédünk, melynek első lépéseként online kérdőívben kérdeztük az embereket, és amelynek eredményeiről a HR Portálon számoltunk be.

A dialógus folytatásaként április 29-én nyílt beszélgetést szerveztünk az ELTE épületében. Az open discussion során az volt a célunk, hogy olyan jó kérdéseket vessünk fel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felé, amik egyrészt rámutatnak a munkahelyi kiegyensúlyozottság fontosságára, másrészt feltárják, mi mindent tehet egy vállalat, és mit tehetnek maguk a dolgozók azért, hogy a munkahelyi életminőségük javuljon. A mintegy két órás beszélgetésben megszólalt Egyed Gábor, a Telenor kommunikációs szakembere, Berzsenyi Márta, a Microsoft HR menedzsere, Fekete Olívia, az ELTE munkahelyi stresszel és kiégéssel foglalkozó pszichológusa és tanársegédje, és Porázik Péter, aki a munkavállalói oldalt képviselte. A Slow Budapest csapatát Krajcsó Nelli képviselte, a beszélgetést Sudár Györgyi coach vezette.

A nyílt beszélgetés során sok szempontból közelítettünk a munkahelyi kiegyensúlyozottság felé, az egészen személyes tapasztalatoktól kezdve a szakmai aspektusig bezárólag. A vállalatok képviselői egyet értettek, hogy a cég felelőssége elvitathatatlan abban, milyen vállalati kultúrát épít, és hogyan támogatja a munkavállalókat a stresszel való megküzdésben. Fontos tanulság volt ugyanakkor az is, hogy céges kultúra ide vagy oda, vezetőként, mint személyként, komoly felelősségünk van abban, milyen légkört alakítunk ki a csapatunkon belül. Foglalkoztunk egy kicsit pszichológiai szempontból is a teljesítménykényszer romboló hatásaival, ami ránk, magyarokra, sajnos eléggé jellemző, illetve a tudatosság (pl. nemet mondás) és a stresszel való megküzdés fontosságával, és mindenki igyekezett a saját életéből is jó példákat hozni. Így kiderült az, hogy bár az otthoni munkavégzés sokat segít a kiegyensúlyozottságban, fontos, hogy a csapathoz való tartozás érzése, az irodai munkavégzés is megmaradjon. Előjött az is, hogy egy-egy értelmetlenül hosszú meeting komolyan tudja emelni a stresszszintünket, viszont a személyes kapcsolattartás kellemesebb és hatékonyabb munkát eredményez. Végül megerősítést nyert az is, hogy a családi élet gyermekekkel segíti a munkahelyi élet „helyén kezelését”, a munka-magánélet balansz tudatosabb megtartását. A beszélgetés második felében a közönség is bekapcsolódhatott, és sok olyan hasznos tapasztalatot hallhattunk, melyből kiderült, hogy munkavállalóként igenis sokat tehetünk magunkért, például azzal, hogy megtanulunk nemet mondani, priorizálni, és tiszteletben tartjuk saját határainkat. Így például ugyanazon a munkahelyen, ugyanolyan ügyfelekkel és feladatok mellett is sokat változhat pozitív irányba az életünk, ha a saját boldogságunkat, igényeinket is figyelembe véve dolgozunk. Felmerült az a kérdés is, hogyan lehetne olyan munkahelyekre is eljuttatni a slow filozófiát, ahol fizikai munkásokat alkalmaznak, és az embereket sokszor lecserélhető alkatrésznek tekintik, így mélyebb társadalmi kérdéseket is érintettünk.

A beszélgetés konklúziójaként megállapíthatjuk, hogy munkahelyi kiegyensúlyozottságról beszélni úttörő dolognak számít, van még miről beszélni, és van mit tanulni, mind a vállalatoknak, mind az egyéneknek. Mindezt a vállalat kis, fenntartható változásokkal tudja segíteni, viszont a vállalati felelősség mellett minden dolgozónak egyéni szinten is kell foglalkoznia a kérdéssel, hiszen a céges kultúra mellett sok minden befolyásolja a kiegyensúlyozottságunkat, amelyek fejlesztésén saját magunknak érdemes dolgozni: a személyiségünk, stressztűrőképességünk, a csapat, amiben dolgozunk, a kollégáinkhoz való hozzáállásunk, de egyébként az is, hogy a nekünk megfelelő munkát végezzük-e. A téma iránti nyilvánvaló érdeklődés mellett reménnyel tölt el minket az a tény is, hogy az Európai Unió áprilisban elindított nagyszabású  “Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” projektje is elindítja azt a szemléletváltozást, melyre égető szükség van, és egyre többen ébredünk rá arra, hogy hosszú távon jó teljesítményt csak akkor tudunk nyújtani, ha lassabban, tudatosabban, kiegyensúlyozottabban éljük a hétköznapjainkat is.

A beszélgetésről a további fotókat a Slow Budapest Facebook oldalán lehet megnézni, illetve a HR Portál helyszínen készített videóanyaga is elérhető.

További információ a Slow@Work kezdeményezésünkről, és a problémára adott válaszunkról ezen a linken érhető el: https://slowbudapest.com/work/