User Submitted Post
Lassú az, mikor a Szabadság hídon, a villamosról bámulok kifelé, és megállítom az időt, nézem a hidakat és beleszédülök a mélységbe, és eszembe jutnak a régi éjszakák, és érzem a bor ízét a számban, és a nyár illata rámtapad, és úgy maradok, kitágult szemekkel. Gyors az, amikor észre sem veszem, hogy átmentünk a Duna felett.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!