User Submitted Post

Merjünk lusták lenni, újra. Az Ego rohanni akar, tenni-venni, intézkedni – olyan mint a cápa: ha megáll, vége. Pihenni, lustálkodni bűn lett; láthatjuk, általában mit is értenek már ma pihenés, kikapcsolódás alatt (“egy hét Párizsban, de mindent látni akarok” – megvan? :-)). Nézzünk egy békében heverésző jószágot és tanuljunk tőle. Semmit nem akar, naponta “henyél” annyit, amennyit mi két marék papírért rohangálva eltöltünk. És ő mindig ott van, ahová mi az állandó rohanás miatt sohasem érkezünk meg.

Pillanatnyilag dolgozom, de ez csak “átmeneti üzemzavar”, valamennyi pénzre még nekem is szükségem van. 🙂 Ellenben mikor nem fogok (coming soon), nagyon, de nagyon fogok értékelni cserébe minden egyes pillanatot. Számomra a lassúság annyit jelent, hogy bevárom a másik részem (“lassíts le egy percre, ember – leelőzted magad” ugye, már a Quimby is megmondta). Hogy mindent értékelek, de semmit sem tartok másnál fontosabbnak.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.